" Jó ember volt." - Halljuk majd' minden temetésen a szertartás vezető szájából, majd a koporsót kísérő menetben is csendben elhangzik egyszer - egyszer eme mondat.
De miért csak ekkor?! Miért nem hallhatja az érintett, hogy Ő tényleg jó ember volt. Miért nem hallhattam akkor, amikor még éltem? Miért nem tudhattam ezt? Tényleg jó embernek tartanak azok, akik velem együtt éltek. Család, barátok, szomszédok, régi ismerősök... Azt hiszik, hogy olyan könnyű jó embernek lenni? Hát nem! Mindenkinek megfelelni, senkit sem megbántani? Szándékosan még véletlenül sem!
Annyi jeles nap van az évben: Anyák napja, Apák napja
Annyi cím, amit még életedben elérhetsz: A hónap dolgozója, Az év üzletembere
És miért nincs Jó emberek napja?
Amikor mindenki tesz valami jót. Egészen kicsit, de szívből jövőt.
Amikor a környezetet védjük, azon a jeles napon biciklivel közlekedünk, ha lehetőségünk van rá. Így óvjuk. Legalább egy napig:) És magunkat hogyan? Mi emberek egymást miért nem óvjuk?
Miért félünk megnyílni, elmondani a másiknak, hogy fontos. Hogy jó, hogy van. Hogy nem csak az édesanyjának volt öröm, amikor világra hozta őt, hanem az egész emberiség, de mi mindenképp jól jártunk vele.
Talán tanuljuk meg kimondani a gondolatainkat hangosan akkor is, ha éppen nem szidalmazni akarunk szavainkkal, hanem dicsérni.Igen, ez nehezebb. De több! Ez az, amit tiszta szívből adhatsz. Semmi más!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.