Neked, kedves olvasó bizonyára furcsa kijelentésnek tűnhet a címben elhangzó állítás. Pedig igaz. Jó, kicsit sarkítottam a tényen, miszerint a konfliktus ( ami veszekedésbe is torkollhat) hasznossá is válhat, amennyiben kiértékeljük, mérlegeljük létrejöttének okát, okait és a probléma forrását jelentő tényezőket számba véve, annak hatékony megoldására törekszünk.
Miből adódhatnak ezek a problémák?
Elsősorban abból az okból kifolyólag, hogy nem vagyunk egyformák:)Különböző értékrenddel rendelkezünk, egyénenként más - más fontosnak tartott dologgal.
Ennek figyelembe vétele akkor különösen meghatározó, ha párválasztás előtt állunk, vagy új kapcsolatot szeretnénk teremteni.
De leges legelőször akkor találkozunk a konfliktussal, amikor saját magunk érünk, növünk, fejlődünk. Amennyiben a saját harcainkat eredményesen megvívtuk, személyiségünk belső egysége megerősödik, önbizalmunk megnő, ítélőképességünk fejlődik. Ez a későbbiekben egy biztos pont, belső erő.
Ennek és sok más konfliktusnak a megoldását tanuljuk, ezért fejlődhetünk és fejlődnünk is kell e téren egész életünkben.
Előfordulhat, hogy nem merjük felvállalni ellenérzéseinket, nem merjük kimondani ellenvetésünket. Magunkba folytjuk, elrejtjük. Ez hosszú távon egészségkárosodáshoz is vezethet. Nem csak pszichénk károsodik ezáltal, hanem valódi kézzelfogható és diagnosztizálható betegségeket is beszerezhetünk így.
Ha felvállaljuk véleményünk, persze könnyebben keveredünk konfliktusba, vitába. De hitelességünkkel kivívjuk mások tiszteletét, és nem fognak köpönyegforgatónak vagy sunyinak tartani kollégáink, barátaink, ismerőseink.
Lehet azt mondani, hogy igen Te professzionális módon tudod lekezelni a vitás helyzeteket. De mi van, ha a másik fél nem? Bár a Te kezedben minden eszköz adott, a képességeid megvannak hozzá, hogy hatékonyan kezeld a szituációt, a vitahelyzetet, de a másik fél nem elég érett egy értelmes vita lebonyolítására. Így annak építő jellegével sincs tisztában.
Na, akkor kétszer olyan okosnak kell lenned! Helyette is gondolkodnod kell, és kézben tartani a vita hevében is az eseményeket.
Vitatkozni tudni kell!
Tanulni belőle szintén tudni kell!
Mit?
- Sohasem lehetsz elég jó, mindig van mit tanulni
- Bármilyen kritika ér, azt tudni kell elfogadni
- Mérlegelj, hogy minek van valós alapja,és mi a düh eredménye csak. (A másik fél sem gondolta komolyan)
- Lehet, hogy éppen egy igazi veszekedés tárja fel azokat a régi sérelmeket, amiket eddig elhallgattatok egymás elől.
Tehát a veszekedés egy nem éppen megfelelő eszköz, de egyik eszköze annak, hogy két ember közelebb kerüljön egymáshoz!
Vicces mi?
Gondold át, hogy eddigi életed során azokkal az emberekkel folytatott veszekedéseitek (akik neked sokat jelentettek, fontosak voltak) hosszútávon milyen kapcsolatot eredményeztek.
A veszekedés helyett a megbeszélést kellene használni mindenkinek következetesen. De eközben is számos alkalom nyílik a vitára, veszekedésre. Még akkor is, ha nem annak indul...
És vannak azok a sajnálatos esetek, amikor a VESZEKEDÉS RENDSZERESÉ VÁLIK. Itt a megbeszélés halvány reménye sem merül fel.
EZ VEZET AZ ERŐSZAKHOZ!
Ennek elkerülésére is megvannak a technikák, illetve ha már elszenvedője vagy, ( mondjuk egy családon belüli erőszaknak) akkor segítségként kattints ide:http://karrieredzo.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.