Sikerre ítélve 2.

Szerkeszd Velem a könyvem, melynek témája: Sikerre ítélve! - Avagy, hogyan építsük fel önmagunkat újra, tanuljuk meg értékelni saját egyediségünket és elfogadni mások hülyeségeit. - 

 

·         Döntsd le azt a falat, amit Te magad építettél saját boldogságod útjába! 

·         Nem tudsz bánni az emberekkel? 

·         Mindenki vadállat vagy közönyös szamár körülötted? 

·         Szeretnéd, ha figyelnének végre rád? 

Írd velem a könyvem, bátran oszd meg érzéseidet!

Nem érzed jól magad a bőrödben, utálod az embereket és lassan saját magad is elhiszed, amit mindenki rólad gondol: Egy senki vagy, egy hétköznapi, szürke kisegér?

Ne tedd! Higgyél gyermekkori tükrödnek! Ha még fel tudod idézni, hogy 2,5 – 3 évesen mit láttál benne. Amit minden kisgyermek lát: Azt, hogy ő a világ közepe. Mindenre képes és minden csak őérte van.

Emlékezz! A gyerekek varázslók, illuzionisták. Elhitetik a szüleikkel és mindenkivel, akivel találkoznak, hogy ők a világ legfontosabb, legbefolyásosabb emberkéi. És igaz is. Ha valahol megjelenik egy kisgyermek, megáll a nyüzsgés, a rohanás, megszűnik a közönyösség, és mindenki a legapróbb lény kedvét keresi. Aki ennek teljes tudatában van. 

Az évek során ezt kiölik belőled, és minden sorstársadból: „Ne légy önző! Nehogy azt hidd, Te vagy a világ közepe! Nem Te vagy az egyetlen, aki el tudja nekem végezni ezt a munkát! Nem Te vagy az egyetlen, akit szerethetek. Több nálad sokkal csinosabb, okosabb nő közül választhatok, úgyhogy szállj le a magas lóról!

Egészen addig, hogy: Ha Te lennél az egyetlen ember a Földön, akkor sem kellenél!

Pedig mindig ugyanazt akartad, csak egyetlen dolgot szerettél volna elérni: Figyeljenek rád, az érzéseidre, és legyenek tekintettel azokra.

•    Hát akkora bűn ez felnőttként? 

Gyerekként ha egy picit fáradt voltál, megelőzve a nagy nyűgösködést, gyorsan elaltattak, enni, inni adtak, ha megéheztél. Akkor még mindent megtettek Érted. Vadidegenek is csöndbe maradtak, hogy Te pihenni tudj! Most?

A közvetlen családtagjaid is nagy ívben tesznek rá, mikor vagy fáradt, éhes, szomjas vagy éppen szomorú. Egyáltalán nem maradnak csöndben és nem készítenek neked ételt, nem ölelnek át csak úgy…

     

•            Mi változott? Mi lett más? 

Már nem követelsz, mint gyerekkorodban tetted. Már elhiszed, hogy semmit nem tehetsz. Már nem vagy olyan fontos saját magad számára sem. Miért lennél akkor az másoknak???