Sziasztok!
Pisti vagyok. Mesikém, ne mondj rólam túl sok jót! Még elbízom magam.
Kiváncsiak vagytok rá, hogy kerültem ide ilyen fiatalon és jóképű legényként?
Na , nem vagyok már igazán fiatal, de a lelkem az maradt.
Sok barátom volt, sűrűn éltem társas életet. Ekkor persze volt ereszd el a hajam.
Hát ez visszaköszönt, ahogy mentek az évek. Sosem nősültem, gyerekem sincs, szüleim rég halottak.
Egyedül vagyok a világ ellen, ahogy mondani szokták. Többször ért baleset, elestem kerékpárral, sárban, hóban, vagy csak szimplán megbotlottam. Testvérem gyermeke abban a faluban lakott, ahol én, de már elege lehetett belőle, hogy mindig a kórházba járjon hozzám. Igy eljött az idő, amikor leültetett, és elmondta, hogy saját családja mellett én már nem férek bele. Sok neki ez így. Gyerekeket nevel, férjét szolgálja ki, dolgozik. Nem bírja tovább.
Tisztelem és becsülöm az őszinteségéért. Nehéz lehetett neki felvállalni ezt a nagy beszélgetést.
Első hallásra fel sem fogtam. Elvicceltem, mint mindent eddig az életben. Aztán pár nap múlva visszatért a témával, hogy konkretizáljunk le pár dolgot. Na akkor esett le!
Csak pislogtam, mint a partra vetett hal. Gondolkodni sem tudtam. Hadakoztam, felháborodtam, sajnáltattam magam, lelki terrorizáltam...
Minden eszközt bevetettem, amit egy kétségbeesett férfi elő tud húzni a tarsolyából. Hasztalan.
Nem tántorítottam el a szándékától. Aztán elvonultam. Néhány napig felé sem néztem. Sértettnek éreztem magam. És akkor jött a felismerés: Eddig is levegőnek nézhetett volna.
De nem tette. Sőt! Most is a javamat akarja. Nem csak egyszerűen magamra hagy, hanem segít megtalálni a megoldást.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz jó idősotthont találni.
Én még élni akarok vidáman, energiával telve. Igen, mozgásom már nehézkes, de az agyam még igényli az izgalmakat.
Kutakodott a neten, kérdezgetett ismerősöket. Így kerültem ide hozzátok.
Itt jó társaság alakult ki. Sok fejtörő, vidám játék dobja fel a napot.
Ide is úgy találtunk, hogy feliratkoztunk egy lelkes, segíteni akaró szakember hírlevelére , és az ő tudása, tapasztalata mutatta az utat a helyes irányba.
Most el kell mennem Borishoz, mert csapom neki a szelet egy picit. Viszek neki egy üveg jó bort, és beszélgetünk az öreg Balaton partján eltöltött nyarainkról.
Józsi is egy különös figura, ha újra találkozunk, felkeressük együtt őt, jó?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.